Hajdúszoboszlói történet...

A múlt század végén Hajdúszoboszlón gyermekeskedő, a xx. sz. első felében alkotó jeles literátor, Szép Ernő feledhetetlen élményeket raktározott el lelkében, a napjainkban 25 ezer lakosú Hajdúszoboszlóról, a "reumások mekkájáról", amely már nyolc évtizede vonzza a gyógyulni, üdülni, szórakozni vágyó százezreket. A "természet patikája", a "strandolók paradicsoma" rászolgál mind a hazai, mind a külföldről érkezők elismerésére, csodálatára, szeretetére. Rövid múltba tekintésre és a jelen részletes és átfogó képének megtekintésére invitáljuk a kedves böngészőket, azokat is akiknek már volt szerencséjük városunk vendégszeretetét élvezni és megismerni, de még inkább azokat akik ez után készülnek meglátogatni Hajdúszoboszlót.

A Múlt:

Szoboszló első írásos említését először 1075-ben találjuk I. Géza adománylevelében, melyben az újonnan alapítandó garamszentbenedeki apátságnak adományozta Szoboszlóvásár királyi vámjának felét.

Bocskai István hajdúkkal telepítette be 1606-ban, innen kapta az eredetileg szláv eredetű településnév a „hajdú” előtagot (bár ez az elnevezés csak a 19. században terjedt el).
A budai török pasa 1660-as hadjárata, a Szejdi-dúlás szinte teljesen elpusztította a települést.

A település és környékének közbiztonsága a 19. század közepén gyenge lábakon állt. A betyárvilág felszámolásával összefüggésben a Vasárnapi Újság 1868-ban (26. számban) azt írta, „Szoboszló nem jó hely a gazembereknek” Miért? Mert a hajdúk és leszármazottaik életét és vagyonát 50-60 „perzekutor” és öt-hat csendbiztos szeme őrzi.

A város élete 1925. október 26-án változott meg, amikor is egy kutatófúrás során olaj vagy gáz helyett csupán termálvíz tört fel 1091 méter mélységből. A környékbeliek rendszeresen zarándokoltak a forráshoz, melynek furcsa illatú (kénes és jódos) vize nem csak melegítésre volt alkalmas (73 °C), hanem mindenféle ízületi bántalmakban szenvedő, derékfájós embereknek is csodás megkönnyebbülést okozott. A kutatások vezetője és egyben akinek Hajdúszoboszló a gyógyvizet köszönheti Pávai-Vajna Ferenc.

A gyógyvíz, a kialakuló gyógyfürdő és strand, és a fürdőturizmus teljesen átalakította a települést, amely gyors fejlődésnek indult.

A második világháborúban 1944. október 9-én került szovjet kézre.

Fürdőnegyed...

A Hajdúszoboszlói fürdőpark impozáns főbejárata mellett található az előzőekben bemutatásra került Pávai-Vajna Ferenc, a gyógy- és termálvíz megtalálójának szobra. A szökőkút mellett található a millenniumi emlékmű, az úgynevezett Harangház. A Hajdúszoboszlói emlékművet csaknem ötven harang alkotja. A Harangházat három, fából készült alkotás is körbeveszi, amelyek a Turulmadár, Életfa, Csodaszarvas neveket viselik.

A hajdúszoboszlói fürdőpark Kelet-Közép-Európa legnagyobb üdülőhelye, amely strandból, az Árpád uszodából Aqua Parkból és az AQUA PALACE fedett élményfürdőből áll. A hajdúszoboszlói strandot vendéglők veszik körbe. Az idősebbek körében a legnépszerűbbek a termálvizes medencék. A fiatalabbak között a mesterséges hullámverés, a mediterrán tengerpart a népszerűbb. A hajdúszoboszlói strandon gyorsúszó medence, csónakázótó és a kisgyerekek számára kialakított medencék és játszóterek találhatók. Az Aqua Parkba külön lehet jegyet váltani.

Bővebben a fürdőről...

Hajdúszoboszló Belváros...

A hajdúszoboszlói belváros a fürdőnegyedtől nem messze található. A sétálóutca mellett vendéglők, boltok találhatóak.

A hajdúszoboszlói belváros kimagasló épülete a Kálvin-téri református templom, amely a 15. században épült eredetileg gótikus stílusban, de 1711-1717 között történt felújításkor a barokk stílust használták fel. A templombelső egésze klasszicista ihletettségű, legszebb berendezési tárgya a szószék mögötti Mózes-szék, 1816-os évszámmal, valamint tojásdad alakú csillag- és virágdíszes motívummal. A hajdúszoboszlói református templom előtt áll az I. világháborúban elesett magyar hősök emlékműve.

Az úttest másik oldalán a római katolikus felekezet temploma áll, amelyet Szent László tiszteletére emeltek. A barokk stílusú templom belső freskóit, amely Árpád-házi Szent Erzsébet cselekedeteit mutatja be, az 1930-as években Takács István festette. Az épület előtt feszület áll.

A hajdúszoboszlói belváros egyik legrégibb vendéglőjének az épülete előtti téren Marton László alkotása, a Bocskai Istvánt ábrázoló lovasszobor áll.

A hajdúszoboszlói Fazekas ház a református templom mellett lévő erődfaltól mintegy 500 méterre északra, a Közgazdasági Szakközépiskolával szemben, az egykori falunak hatalmas mészkőtömbökből épült templomának helyén található nádfedeles emlékháza. Itt található a település egyetlen folyamatosan újuló, ám mégis évszázadokat átölelő, élő népművészeti kiállítását magába foglaló emlékháza.

A hajdúszoboszlói Bocskai Múzeum a Bocskai utcában található. A múzeum udvarán, a 100 négyzetméteres fedett színben a környéken egyedülálló látványosságnak számít a mezőgazdaság-történeti kiállítás, amely a 19-20. század fordulójának technikai eszközeit vonultatja fel. Az udvar másik különlegessége az Oborzil Edit-Jeney Tibor művészházaspár által különleges technológiával, alumíniumból készített harangok együttese. A Múzeumi Galéria a múzeum részegysége. Itt Cseh Gusztáv és Szombati László művészi örökségét mutatják be.